Húsvéti  ünnepek és szokások …
 
Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.
 Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, 
melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. 
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló
 szerepet tulajdonítottak. 
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézus keresés. 
Ilyenkor sorban felkeresték a falubeli kereszteket. 
A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. 
A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, 
énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). 
Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, 
hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.
Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. 
A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. 
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, 
mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig.
 Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának,
 eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, 
ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. 
Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, 
sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, 
sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe. 
A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. 
Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, 
vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával,
 zöld dió főzetével.
 A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, 
ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. 
Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. 
Vannak olyan tájegységek, ahol kezdetben csak a köszöntő mondás volt divatban, 
a locsolkodás szokását csak a XX. században vették át (bukovinai székelyek). 
Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. 
Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot,
 mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. 
A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.
Húsvétot megelőző 40 napos időszak a nagyböjt hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig terjed. 
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, 
hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. 
A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. 
Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek.
A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre. 
Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával. 
Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek. 
Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, 
nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra. 
A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, 
és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, 
csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. 
A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. 
A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. 
A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, 
ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn.
 Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat.
 A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, 
melyet a templomban is megszenteltetnek. 
Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza.
A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, 
a hagyomány szerint ugyanis 
Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét,
 pálmaágat tartottak a kezükben. 
A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, 
ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. 
Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, 
valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, 
de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. 
Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, 
bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt 
a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, 
amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. 
Mediterrán vidékeken főleg Görögországban viszont az ünnepi asztal 
elmaradhatatlan része a sült bárány. 
A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, 
és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, 
így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). 
Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, 
hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, 
a XIX. század folyamán honosodott meg. 
Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, 
azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. 
Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, 
hogy a barka ágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
 
 
 
 
Végre itt a húsvét reggel, 
Minden legény korán felkel.
Vödröt, korsót kútba merít,
Leönti a lányok fejit.
Szabad-e locsolni?
 
 
 
Feltámadt Krisztus.
Feltámadt Krisztus,
Húsvét ünnepére,
Dicső korona fénylik a fejére.
Eljöttem e háznak megtisztelésére,
tudom a gazdának nem esik terhére.
Tudom a gazdasszony ideadja a lányát,
Meglocsolni két piros orcáját.
Orcája viruljon, mindenkor szépsége,
Áldja meg az Isten friss jó egészséggel.
Szabad locsolni?
 
 
 
Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával, 
Teljen a talicskám sok szép piros tolással!